Vers mindenkinek

Nem faluba, nem Budapestre
és nemcsak magyarnak születtem,
fél Földre süt a nap felettem,
fél Földdel együtt fed az este.

 

Tanítóm minden, ami él,
apám a mult egész világa
s addig terjed hazám határa,
ameddig az agyam elér.

 

Nagyon szegény, ki büszkeségét
más érdeméből lopja ki
s ripacsként a mellét veri
azért, ami helyette érték:

 

én azt szeretném, ha hazám
e föld, hol mindent, ami ember,
vágytam példázni életemmel,
lehetne egykor büszke rám.

 

(Szabó Lőrinc:  Hazám)